A fékrendszer, a fékjavítás fontosságáról nem kell hosszú sorokat írni. A gépjárművünk egyik, ha nem a legfontosabb biztonsági berendezéséről beszélünk. A fék az üzemben lévő autó mozgásának lassítására, megállítására használatos berendezés. A fékrendszer emellett az álló helyzetű járművek rögzítését is szolgálja, legyen az egy lejtőn történő parkolás, vagy egy egyszerű megállás.

A fékrendszer alkatrészei a gépjárművünk egyik legterheltebb biztonsági berendezése. Súrlódó alkatrészei a jármű kerekeihez csatlakoznak. Ezek az alkatrészek a mozgó részek energiáját átalakítják hővé, mely az alkatrészek felületéről a levegőbe kerül. A fékpedál lenyomásával a fékmunkahengerben megnöveljük a nyomást. Ennek a nyomásnak a segítségével szorulnak egymásnak azok a felületek, melyek a fékhatást előidézik.

A fékberendezés főbb alkatrészeit a fékdob, fékpofa, féktárcsa, fékbetét, fékmunkahenger, féknyereg, főfékhenger, szabályozó, fékszervó, fékcsövek alkotják.

Korunk modern autóiban a fékezést az első kerekeknél féktárcsák segítik, melyekhez a pedál lenyomásakor a fékkengyelekbe, azok pofáiba erősített fékbetét "simul". Régebbi autók hátsó kerekeit még a hagyományos dobfékek késztetik megállásra. Ennél az alkalmazásnál a fékpofa nem egy féktárcsával, hanem a hengeres felülettel érintkezve fejti ki hatását.

A leggyakrabban javításra, cserére szoruló alkatrészei a fékberendezésünknek a fékdobok, fékpofák, féktárcsák, fékbetétek lehetnek.

Ha fémes súrlódó hangot hall fékezés közben, rosszabb esetben a fékpedál felengedése után is, az annak a jelzése, hogy a betétek felülete elkopott, és az azokat tartó fékpofa már a dobbal vagy a tárcsával érintkezik. Másik leggyakoribb "tünet", amivel bekerülnek az autószerelő műhelyünkbe a "fékbeteg" gépjárművek, az a fékút meghosszabbodása, a fékhatás csökkenése. Mivel a már a megengedettnél jobban elkopott fékbetétek vastagsága nem megfelelő, a kisebb méretükből adódóan is jobban felmelegszenek ugyanannak az intenzitású fékezésnek a megtörténtekor. Ennek hatására a rendszerben lévő olajok minősége romlik, így ezt az autószerelő ilyen esetekben szintén vizsgálatnak veti alá. Amennyiben szükséges, a fékolaj cseréjét is el kell végezni.

Mikor cseréljünk fékbetétet, fékpofát, féktárcsát? Féktárcsa cseréjére akkor van szükség, ha a gyártó által megadott és megengedett vastagságot már nem éri el a tárcsa. Ebben az esetben a féktárcsa fékezéskor felhevül és a fékhatás jelenősen csökken. Egyenetlenül kopott féktárcsák is indokolhatják azok cseréit.

A fékbetétek cseréje szintén annak vastagsága, jobban mondva vékonysága miatt válik leggyakrabban indokolttá. Ma már a fékbetétek kopását a műszerfalon világító lámpa, vagy az elektromos kopásjelző adja a sofőr tudtára, így különösebb rutin, tapasztalat sem szükséges, hogy a még kezdődő problémát elcsípjük.

Ne feledkezzünk el a fékolaj cseréjének szükségességéről sem. A fékolajok egy idő után ugyanúgy veszítenek a hatásfokukból, mint más alkatrészek. Speciális olajakról van szó, hiszen ez hivatott eljuttatni a hidraulikus elemekhez az erőt, melyet a fékpedálra mértünk. Gyakori és kifejezetten intenzív fékezések lényegesen lerövidíthetik a fékberendezések üzemidejét és ezzel egyidejűleg rontják a fékolaj minőségét.

Elengedhetetlenül fontos az, hogy a fékrendszer folyamatos ellenőrzés alatt álljon egy autószerviz, autószerelő által, hogy pontosan feltérképezhessük a fékek állapotát.

Javaslatunk szerint évente vetesse ellenőrzés alá a fékolaj minőségét az autószerelőjével.

Figyelem! A fékjavítás nem a szomszéd vagy a "hozzáértő" ismerős feladata. A fékrendszer javítását minden esetben végeztesse autósszerelő műhelyben!

Ha fékjavítás, fékrendszer javítás az, amire szüksége van Borsod megye vagy Miskolc területén belül, akkor a Bükk Autóház készséggel áll rendelkezésére.

Hívjon bizalommal!

Sziklai Gábor

+36 70 429 8896

A verérműszíj feladata a vezérműtengely működtetése. A vezérműtengely felelős a szelepek megfelelő zárásárért és nyitásáért, összeköti a féltengelyt és a vezérműtengelyt. Egyszóval a motor lelkének is mondható, legalábbis nélkülözhetetlen a működéséhez. A diesel autók vízpumpáját és a befecskendezőszivattyút is ez üzemelteti. A vezérműszíjnak rendkívül ellenállónak és erősnek kell lennie, még a motor körül gyakran előforduló anyagokkal szemben is, mint a benzin, gázolaj vagy hűtőfolyadék. Az extrém terhelés is megrövidítheti az alkatrész élettartamát, ezért annak minősége rendkívül fontos tényező.

Bármilyen a minőség, időközben a terhelés hatására megnyúlik, rossz esetben elszakad. Ha a vezérműszíj elszakad, miközben a motor működik, az a motor számára akár végzetes is lehet, és ezt vehetjük nyugodtan szó szerint. Az autó típusától függően 50.000 és 100.000 kilométer között cserélni kell, ezzel együtt az alkatrészeit is, mint a görgők, és vízpumpa. A cseréjét kizárólag szakképzett autószerelő végezze el!

Ha a görgő kopott, az a szíj sérüléséhez, rosszabb esetben a szakadásához vezet.

Figyelem! A nem megfelelő, elhasználódott, kopott görgők vezetnek a vezérműszíj szakadásának nagy részéhez, de ugyanakkor a vízpumpa elöregedése is hasonló kimenetelhez járulhat hozzá.

Az autó szervizkönyvéből megfelelő tájékoztatást kaphat a szíj cseréjének időpontjairól a megtett kilométereket figyelembe véve. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az öregedés nm csak a megtett kilométerektől függ, hanem a szíj cseréjének legutóbbi időpontjától is. Ugyanis az alkatrészek elöregszenek még akkor is, ha a kocsi nincs napi használatban, vagy csak minimális futást végez. Nem árt felkeresni az autószerelőt legalább évente, hogy belekukkantson a motortérbe, pláne akkor, ha gyanús jeleket észlel, mint például a szíj repedése, kopása, sérülése, deformitása.

Tovább az autószerelők, autószerelő műhelyek műhelyek listájához >>>

Az olajcsere az a dolog, amit bizonyos időközönként el kell végezni az autón - legtöbbször autószerelő által - de mégis elfelejtjük, vagy húzzuk-halasztjuk a dolgot. Ezt semmiképpen sem szabad, mert az autó motorjában visszafordíthatatlan károk következhetnek be, melyek jelentősen magasabb költséggel bírnak, mint egy egyszerű olajcsere viszonylag elviselhető összege.

Ha rendelkezünk bizonyos ismeretekkel az autók terén, akár magunk is belevághatunk az olajcserébe, de mindezt a megfelelő környezet és szaktudás birtokában tegyük. Egyszerű műveletnek tűnik, de a folyamata mégis több helyen akadhat meg a tapasztalat hiányában. Ezért az abszolút zöldfülőeknek - akiknek nem tapadt még motorolaj a kezéhez - csak autószerelő jelenlétében javasolt, vagy autószerelő műhelyben.

Lássuk, hogyan kell házilag olajat cserélni.

Első körben az olaj megválasztásáról beszéljünk. Az autó gépkönyvében szereplő adatokból megfelelő információkat lehet kiszűrni. Van egy gyártó által előírt minőségi szint (ILSAC, API, ACEA) melyet nem túl jó választás alulmúlni, pusztán költségcsökkentési szempontok miatt. Ha ezt az útmutatást követjük, biztosan nem lövünk mellé. Ha ezeknek az adatoknak megfelel a kiválasztott olaj, már nem is olyan fontos a márka, itt már lehet a pénztárcakímélő megoldást választani. A minősítést viszont ne hagyjuk figyelmen kívül sosem.

Következzen az olaj után a megfelelő olajszűrő kiválasztása. Míg az olajoknál lehetett is némi tapasztalata a szerelésben járatlan vezetőknek, addig az olajszűrőknél már gyakran eltévednek, megfelelő ismeretek hiányában. Legegyszerűbb dolog lenne a katalógusokból választani, de sajnos megvannak itt is a rések a pajzson, több, kevésbé ismert márkánál nem megfelelő típust ajánlanak. Legyünk tehát körültekintőek ez ügyben is. A gyári szűrőket beszerezhetjük a gyártójuktól olcsóbban is. A legegyszerűbb, ha bemegyünk egy autósboltba, és ott kérünk eligazítást a vásárlást illetően. Oda legalább visszavihetjük a terméket, ha netán rosszat kaptunk.

Az olajszűrőhöz célszerszámok vannak, mellyel a levételt és a ráhelyezést segíthetjük elő. Vannak szíjas, láncos és fémszalagos olajszűrő leszedők. Ezek kereskedelmi ára 600 és 3500 Ft között mozog. Emellett vannak még leszedő-szettek illetve körmös szerszámok, bár az előbb említettek egyikével is megfelelően tudjuk eltávolítani és felhelyezni a szűrőt.

A betétes szűrők fedele egy célszerszámmal nyílik, itt lényegesen könnyebb dolgunk van.

Aki szerencsés, annak van aknája, vagy van ismerőse, aki rendelkezik vele. Akinek nincs, annak marad az emeléses módszer, mely rejthet kellemetlenségeket a munkálatok során. A leeresztésnél leggyakoribb a hatlapfejű zárócsavar, de emellett előfordulhatnak még imbusz és torx zárócsavar is. A tömítést – legyen az bármilyen alátét vagy gyűrű – minden esetben cseréljük ki, mert elképzelhető, hogy nem tömít majd rendesen a régi.

Ha leeresztésnél nem a hagyományos, régi módszert követjük, beszerezhetünk egy olajleeresztő kannát is, ezzel megkönnyítjük a fáradt olaj kezelését, elszállítását. Ne locsoljuk szét a környezetünkben, vegyük a fáradtságot, és vigyük el a legközelebbi MOL kútra, vagy ahol ingyenesen átveszik azt tőlünk.

Ha mindennel megvagyunk, következhet a feltöltés. Ha nehézkes a hozzáférés, használjunk hozzá tölcsért. Jó munkát!